A vádli edzése nyűgös dolog. Akinek nagy, annak azért, hiszen jó genetikával tényleg nemigen kell vele foglalkozni, akinek meg kicsi, annak életre szóló szenvedés, hogy valamit kihozzon belőle. Az edzés fájdalmas, amúgy is, a francnak van kedve lábedzés végén vagy bármelyik másik edzés végén ezzel bajlódni, de edzés elejére tenni meg nemigen lehet mert remegő lábikrával nehéz stabilan állni... Ehh, sehogy sem jó, hagyjuk inkább, áh, na jó, állóvádlizok egy picit aztán le van rendezve... Ismerős ez valakinek?
Nos, amellett, hogy a vádlit aztán lehet bombázni mindenféle intenzitásnövelő technikával, akár többször is egy héten, az álló vádli így magában ráadásul nem is elég. Miért?
A rejtőzködő izom
Emlékszel még a kar felépítésére? A brachialisra, mely bár magában nem látványos, de mágis felelős a bicepsz vastagságáért? Vagy a tricepsz esetében a középső fejre, mely gyakorlatilag alig látszik, de mivel a másik kettő alatt van, így felelős a kar vastagságáénak kialakításáért?
Nos, a vádli esetében is akad ilyen sunyi kis izom. Soleus a neve, magyarosabban a talpemelő izom. Hogy hol is bujkál a kis huncut? Lássuk!
A vádliból, ha hátulról nézed, nemigen látsz mást, szinte csak magát a kétfejű lábikraizmot, azaz a Gastrocnemiust (az első képen narancssárgával). Általban erre az izomcsoportra tekint mindenki vádliként, ezzel azonosítják a vádlit. Azonban ha lehámozzuk.... Akkor ott van alatta egy másik, eddig nem látható izom! Ráadásul ez fent ugyanolyan széles, lent pedig majdnem szélesebb is, mint a vádli (a második képen narancssárga szintén). Nem mellékesen lejjebb nyúlik a lábszár irányába, mint a vádli. Ha picit elfordulunk oldalra, láthatod, hogy ha a soleus kicsi, akkor a vádli sem lesz akkora, mint lehetne.
Az már csak hab a tortán, hogy ha a soleust is levesszük a képről, akkor még mindig felbukkannak mindenféle izmok, melyekről talán nem is tudtál, ilyen a Tibialis posterior (1 kép), a Flexor hallucis longus (2. kép), vagy a Flexor digitorum longus (3.kép), de ezekre nem szoktunk, és nem is nagyon lehet külön edzeni, így számunkra csak érdekesség szinten említendők. Főként a lábfej oldalirányú mozgatása a feladatuk.
A lábikra izmot gondolom mindenki kitalálja: olyan vádligyakorlatokkal tudod megedzeni, amikor a láb nyújtva van. Ilyenkor elsődlegesen a Gastrocnemius izom dolgozik. Azonban amit behajlítod a lábadat 90°-ban, máris a soleus-é a főszerep! Ne hiányozzon tehát az edzésedből az ülve végzett vádliemelés, mert ha nem végzed, akkor a vádlidból soha nem fogod tudni kihozni a maximumot. Akinek rossz a vádlija, annak minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy valamit javítson a helyzeten, mert makacs, szófogadatlan izomról beszélünk :)
Akinek pl magasan indul a vádlija, annak egyenesen kötelező az ülő vádli gyakorlat. Miért? Beszéljen helyettünk a kép itt jobbra (soleus narancssárgával)!
Jól látod: mert ezzel tudod optikailag valamelyest javítani a helyzetet (a saját adottságaidhoz mérten persze)!
Ha nincs ülő vádligép a termedben, akkor se ess kétségbe: ülj egy pad szélére, tegyél pár tárcsát a combodra, a lábad pedig valamilyen magasítón támaszkodjon meg - lehet ez pár tárcsa is akár -, és máris készen állsz az ülő vádligyakorlatra!
Tudjuk jól, hogy túl sok újdonságot nem mondtunk ezzel a cikkel, de talán szemléletesebb ez így, mintha csak odavágjuk hogy „ a soleus edzése fontos”.
Jövő héten rátérünk a nagyobb izomcsoportokra is!
