Izmok A sportolók legérdekesebb és a legfontosabbnak tartott témája, milyen izmaink vannak, hogyan működnek, melyik izomra akar edzeni és milyen gyakorlat szükséges ahhoz.
Hát van miből válogatni, mivel 350 izmunk van, ami a testtömegünk 35-40%-át adják ki. Persze az összeset nem fogom bemutatni egyesével, csak amiket tényleg fontosnak tartok, hogy érdemes megismerkedni vele. Aki már évek óta sportol, még a latin nevét is ismerheti néhánynak. Még a „hétköznapi” ember is használ latin szavakat ezzel kapcsolatban, hiszen aki nagyon vállas, arra azt mondják: „ milyen deltás!”, ami a vállizmok latin neve (deltoideus), vagyis a deltás izmok. Sőt, ott van a másik leggyakrabban használt szó a bicepsz (biceps-latinul), vagy a muszkli (muscli-latin), amit még latinul is úgy mondunk.
Minden izomnak van tapadási és eredési pontja. A tapadási pontra fejti ki a hatását, az eredési pont ahonnan kiindul, tehát ők végzik a mozgás aktív részét. A test bizonyos mértékű súlyát is viselik, mozgatják az ízületeinket, összehúzódással segítik elő a mozgást és persze meghatározzák a test arányait is, külső megjelenését. Az izmok nagyrészt párokban vannak, kisebb részük az izmoknak páratlanok.
3 fajta izom van: simaizom, harántcsíkolt izom és a kettő keveréke a szívizom. A sima izmokat nem mi irányítjuk, azok a belső akaratunktól független működő szervezetünk izmait mozgatják. Az izmok izomrostokból tevődnek össze, ezeket hártya borítja.
A harántizmokat gyors és erőteljes erőkifejtésre tudjuk ösztönözni, de ugyanolyan gyorsan el is fáradnak. Az izomrostok részei a miozin és aktin nevezetű anyagok, melyek adták a nevét ennek az izomcsoportnak, mert együttesen harántcsíkolt elrendeződést képeznek. Ezeket kötőszövet fogja össze, ezeket burok veszi körül, a rostszálak közti szövet tartalmazza az izmot tápláló ereket és az idegeket. Ezen izmok nagy erőltetést igénybe vett szövetek, melyekhez a vér szállít energiát és oxigén illetve a szőlőcukor elengedhetetlen táplálóforrása az izmoknak. Itt megjegyezném, edzés közben ezért érdemes szőlőcukrot enni, jobban fognak fejlődni az edzés során. A vízivás is fontos, mivel az izmok 70%-a víz.
A mozgás az összehúzó és elernyedő folyamatokból áll össze, vannak olyan izmok, amik képesek önmaguk 1/3-ára is összehúzódni. Működésük összehangolt, amikor az egyik összehúzódik, a másik elernyed. Minden végtagunkhoz tartozik egy elernyedő és feszítő izom, ami ellentétesen válaszol.
Izmaink a sok edzést követően megvastagodnak és jelentősen megnőnek. A fokozott igénybevétel alatt a véráramlás akár 10-szerese is juthat a részbe.
Sajnos a gyúrásra kifejlesztett drogok csak puffasztják az izmokat, nem pedig építik.
Fontos még ezenkívül megjegyeznem, hogy fokozott igénybevétel esetén kötelező bemelegíteni, hogy elkerüljük a sérüléseket.
Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy amikor begörcsölnek izmaink, sosem maga a fájdalmat kiváltó izom a felelős, hanem az ellenpárja. Van, hogy alacsony a tónusa, vagyis nem tudja az ellenerőt kifejteni olyan mértékben és ezért begörcsöl. Ebben az esetben nyújtani és lazítani kell.
Néhány izmot felsorolnék - fentről lefelé -, amire szívesen edzünk, de természetesen ezek működése stb. jobban ki lesznek fejtve az edzésterveknél. Csuklyás izom: látványos, könnyen fejleszthető, a nyak-, és vállizmokat köti össze. Bicepsz: kétfejű izom, az alkart hajlítja, közelíti a felkarhoz Delta: a váll izmai, vízszintes helyzetbe emeli a vállat Tricepsz: a felkartól kifelé hajlítja az alkart pl. fekve nyomás, nagy erőkifejtésre képes Hasizom: a férfiaknak nehéz fejleszteni, mert oda rakódik a legtöbb zsír Comb izmai: belső-,külső-,egyenes combizmok az allábszár mozgását irányítják Vádli: a lábfej mozgásait irányítják Természetesen nem teljes a felsorolás, nemcsak ezek az izmok végzik a hajlításokat, külön izomcsoport együttes munkája ez. Az edzésterveknél bővebben kifejtem az izmok működését, funkcióját.
